Légszennyezettség Malajziában – Haze, az indonéziai erdőtüzek füstje

Malajzia az egyik legkevésbé szennyezett országok egyikének számított korábban Ázsiában. Az ipari ország státuszának az elérése és az ezzel járó gyors gazdasági növekedés, az ipari szennyezés és a városi környezet leromlása miatt napjainkra ez a helyzet kezd megváltozni.

A fő problémát az jelentette, hogy az országban nem tervezték meg megfelelő mértékben a gazdasági fejlődést és a növekedést, az aktuális igények és a politikai gazdasági nyomás volt a leginkább meghatározó. Ez viszont azt eredményezte, hogy hosszú távon romlott a természeti környezet, és azon belül is különösen a levegő minősége. Malajziában az elmúlt években egyre súlyosabbá vált a túlhalászat, a levegő- és vízszennyezés, valamint az ipari hulladékok okozta szennyezések, melyek közül a levegőszennyezés lett a legfőbb probléma, mivel egyaránt hatással van az emberi egészségre, az erdei növény- és állatfajokra, a mezőgazdasági növényekre és az ökoszisztémára is. 

A levegő minőségére vonatkozó tanulmányok és a megfigyelt, feljegyzett adatok azt mutatják, hogy több nagyvárosban a légszennyező anyagok egy része az idő előrehaladtával növekedett és nem mindig az országos környezeti levegőminőségi szabványok szerint elfogadható szinten van. Malajziában a légszennyezésnek három fő forrását különböztetik meg. Az elsőt jelentik az ún. mobil források, a másodikat a helyhez kötött források, a harmadikat pedig a nyílt égő források. Az elmúlt évtizedekben a mobil forrásokból (azaz a gépjárművekből) származó kibocsátások jelentették a légszennyezés fő forrását, amely a teljes légszennyezésnek legalább 70–75%-át tette ki. A helyhez kötött forrásokból származó kibocsátások nagyjából a légszennyezés 20–25%-át, míg a nyílt égés és az erdőtüzek körülbelül 3–5%-át okozták korábban.

Malajziában a levegő minőségét az Air Pollution Index (API) mutatja meg egy 0-tól 500-ig terjedő numerikus skálán. Az index szennyező összetevői közül négyet (a szén-monoxidot, az ózont, a nitrogén- és a kén-dioxidot) ppmv-ben, a szálló por (PM) részecskéket pedig μg/m3-ben adják meg. A malajziai kormány által használt egészségügyi besorolások alapján 0–50 jó, 51–100 mérsékelt, 101–200 egészségtelen, 201–300 nagyon egészségtelen, 301 felett pedig már veszélyes értékről beszélnek. Ha az API meghaladja az 500-at, a fenyegetett területen szükségállapotot hirdetnek ki. Ez általában azt jelenti, hogy a nem alapvető kormányzati szolgáltatásokat felfüggesztik, az érintett területen pedig minden kikötőt bezárnak. A magánszektor kereskedelmi és ipari tevékenységét is tilthatják, kivéve az élelmiszerszektort.

A levegőszennyezésnek lehetnek rövid és hosszú távú egészségügyi hatásai. Rövid távon a magas légszennyezettség akut állapothoz vezet. Ezenkívül a napfény elzárása elősegítheti a káros baktériumok és vírusok terjedését, amelyeket egyébként az UV-B elpusztítana. A levegőszennyezésnek való kitettség lehetséges hosszú távú egészségügyi hatásai viszont még részben ismeretlenek és nehezen kimutathatók. Az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) és a Greenpeace Malaysia vizsgálatai szerint Malajziában évente kb. 32 ezer haláleset következik be a levegőszennyezés miatt. Az egészségre gyakorolt hatások gazdasági költségekkel is járnak, mint például egészségügyi és orvosi kiadások, valamint a gazdasági termelékenység csökkenése is. A levegőszennyezés becsült éves gazdasági károkozása Malajziában elérheti a 70 milliárd USD-t is, ami 2019-ben az ország GDP-jének 20%-át tette ki.

Malajziában a levegőszennyezés nagy részét az ember okozta ipari (pl. energiatermelésből), mezőgazdasági (pl. nyílt égetés) és közlekedési eredetű légszennyezés adja. Ezenkívül az országban és a környező országokban, a határokon átnyúló természetes eredetű légszennyezések (pl. biomassza égetése, erdőtüzek, vulkanikus tevékenységek) mind hozzájárulnak a szezonális, különösen júliustól októberig megugró levegőszennyezéshez. Bár Malajzia az elmúlt években jelentős eredményt ért el levegőminőségének javítása terén, a jövőre nézne még ambiciózusabb célokat és politikákat kell kitűznie a még jobb értékek érdekében.

2021 szeptemberében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005 óta először frissítette a környezeti levegő minőségére vonatkozó ajánlott irányelveit, mely szerint a finom porra és nitrogén-oxidokra vonatkozó új és leginkább védelmet nyújtó irányelvek betartása évente kb. 22 ezer életet mentene meg Malajziában (már a 2005-ös irányértékek betartása is évi 38%-kal csökkentené az idő előtti halálozást, ami évi 12 ezer emberélet megmentését jelentené), és a levegőszennyezéssel kapcsolatos költségek is harmadával lennének csökkenthetők évente. Az egyéb hatások, mint például a légszennyezéssel összefüggő betegségek, az alacsony születési súly és a koraszülések miatt eltöltött betegnapok, valamint az egyes fogyatékosságok előfordulása több mint 75%-kal csökkennének. A jobb levegőminőségből származó gazdasági megtakarítások is jelentősek lennének: becslések szerint évi 30 milliárd USD lenne megtakarítható, ha Malajziában a levegő minősége megfelelne a WHO 2005-ös irányelveinek. 

Az 1983-ban, 1984-ben, 1991-ben, 1994-ben és 1997-ben Délkelet-Ázsiában tapasztalt erdőtüzek veszélyeket jelentettek Malajzia környezetgazdálkodására, növelték a lakosság és a kormányzat környezettudatosságát. Ennek következtében a kormány a levegőminőség javítása érdekében létrehozta a malajziai levegőminőségi iránymutatást, a levegőszennyezési indexet, és az egyik alapítója volt az ASEAN országok környezetvédelmi miniszterei által 1997 végén aláírt Haze Cselekvési Tervnek. Ennek értelmében az ASEAN-tagoknak nemzeti terveket kellett kidolgozniuk a szárazföldi és erdőtüzek megelőzésére és enyhítésére. Ezek az erőfeszítések indították el a határokon átnyúló ködszennyezésről szóló, az egész régióra kiterjedő megállapodás kidolgozását, amelyet 2002-ben fogadtak el. A megállapodás 2003 novemberében lépett hatályba, és Indonézia volt az utolsó ország, amely 2014 szeptemberében ratifikálta a megállapodást.

Malajzia esetében immár négy évtizede jelentenek nagy gondot az időnkénti erdőtüzek okozta légszennyezettségek, a több városban tapasztalható köd. Az első, a mindennapokat is megzavaró komoly eset 1983-ban történt, amit több esemény – vulkánkitörésekből származó lebegő hamu és erdőtüzekből származó lebegő füstrészecskék, nyílt mezőgazdasági égetések a szomszédos országokban – együttesen okozott. Ez azután 1990 augusztusában, majd 1991 júniusától októberéig ismét megtörtént. Amikor pedig 1997-ben elérte tetőpontját, akkor megerősítésre került, hogy az ország több pontján megjelent köd oka a Dél-Szumátrán, Kalimantanban és néhány más indonéz szigeten előforduló erdő- és ültetvénytüzek. 1997 szeptemberéig Indonéziában feltartóztathatatlanul tomboltak az erdőtüzek, amelyek ártalmas sárga füstfelhőivel szinte megfojtották Délkelet-Ázsia régióját, egészen Ausztrália északi részéig. Az 1997-es délkelet-ázsiai ködként ismert levegőminőségi katasztrófa során emberek milliói kényszerültek maszk viselésére, és több száz halálesetet jelentettek Indonéziában a levegőminőség súlyos romlása miatt. A köd hatására a Malajziában használt légszennyezettségi index riasztóan veszélyes szintre emelkedett, ezért az ország miniszterelnöke szükségállapotot hirdetett, bezárták az iskolákat, a kormányhivatalokat és sok üzletet az állam egész területén. A köd okozta károk teljes költségét Malajziában kb. 321 millió USD-ra becsülték az 1997 augusztusa és októbere közötti időszakban. A malajziai tűzoltóság vezetője azt tanácsolta, hogy küldjenek Indonéziába egy malajziai tűzoltókból álló csapatot. A Haze művelet a történelem legnagyobb, határokon átnyúló tűzoltó küldetése lett. A malajziai tűzoltók 25 napon keresztül elkeseredett harcot vívtak a Szumátrán és Kalimantánon tomboló tüzekkel, ahol leküzdhetetlen akadályokkal kellett szembenézniük. Végül sikerült megküzdeniük a köddel, a tüzekkel, aminek eloltásában a monszun esők is segítettek. A végeredmény kb. 8–10 millió hektárnyi erdő megsemmisülése lett, és becslések szerint 40 ezer ember szorult kórházi kezelésre ebben az időszakban.

2005 augusztusában az indonéz Szumátra szigetén kitört erdőtüzek következtében Malajziában ismét sűrű köd kezdett terjedni, aminek hatására a levegő minősége egyes államokban és a fővárosban, Kuala Lumpurban is veszélyes szintre emelkedett. A malajziai kormány szükségállapotot hirdetett az érintett régiókban, ahol bezárták az iskolákat és válságtárgyalásokat kezdeményeztek indonéz tisztviselőkkel. Az erdőtüzek fő oka volt, hogy a helyi gazdálkodók rendszeresen égetik a bozótot és az erdőt, hogy a száraz évszakra mezőgazdasági célokra megtisztítsák a földet. 2005. augusztus 10-én a levegő minősége Kuala Lumpurban olyan rossz volt, hogy az egészségügyi tisztviselők azt tanácsolták a lakosoknak, maradjanak otthon zárt ajtók és ablakok mögött. Augusztus 11-én szükségállapotot hirdettek ki a világ 12. legnagyobb kikötőjében, Port Klangban és Selangor Kuala kerületében, majd miután a légszennyezettségi adatok elfogadható szintre csökkentek, augusztus 13-án feloldották azt. Malajzia 125 tűzoltót, míg Ausztrália 12 bozóttűz-szakértőt küldött ki, hogy Indonéziában a több mint ezer erdő- és bozóttűzzel szemben felvegyék a harcot. Más nemzetek is segítséget ígértek Indonéziának, többek között Szingapúr, Japán, Dél-Korea és Thaiföld is. Augusztus 22-én Malajzia – Indonézia kérésének eleget téve – kiterjesztette védelmi tevékenységét Indonéziára is. Az amerikai Harvard és Columbia Egyetemek kutatóinak becslése szerint Malajziában 6500 ember halt meg idő előtt a köd következtében, de ezt az állítást a helyi egészségügyi hatóságok cáfolták.

A 2006-os délkelet-ázsiai köd is Indonéziából indult, és a múltbeli eseményekhez hasonlóan ezt is a mezőgazdaságban megfigyelhető gazdálkodási módszer okozta. A délkelet-ázsiai régió több országát is érintette, így például Malajziát, Szingapúrt, Thaiföld déli részét, de a köd hatása Dél-Koreára is átterjedhetett. A helyi szennyezőforrások részben hozzájárultak a megnövekedett toxicitáshoz, különösen az olyan erősen szennyezett területeken, mint a kikötők, olajfinomítók és egyes sűrűn lakott városi területek. Malajziában, különösen a nagymértékben urbanizált és iparosodott Klang-völgyben, a környező terep a szennyezett levegő természetes megtartójaként működött, ezzel is súlyosbítva a köd miatt kialakult helyzetet. A ködöt, a korábbi eseményekhez képest, az El Nino – Déli Oszcilláció (ENSO) súlyosbította, mivel késleltette az évi monszun szezont. A Kalimantanban keletkező tüzek mindig nagy mennyiségű füstöt okoznak, sokáig égnek és nehéz eloltani őket, mert tőzeges területen lobbannak fel, és ha egyszer elkezdődnek, akkor a tüzek hónapokig éghetnek és kénsavas gázokat bocsátanak ki. A 2006. július elején megjelenő köd súlyosan érintette az észak-malajziai államokat, majd 2006. augusztus 29-től az esős évszak beköszöntével jelentősen megszűnt a Maláj-félszigeten. Sajnos a köd ismét visszatért szeptember végén, amikor éppen a muszlim malajziaiak ramadán hónapja volt. Ez részben a délnyugati szélirány-változásnak volt köszönhető, amelyet részben a Xangsane tájfun okozott. Október 21-én a szél irányt változtatott, és elkezdte elfújni a ködöket Malajziából, másnap pedig a heves esőzések eltakarították a köd maradékát.

A 2009. június elején kezdődő köd érintette a Malaka-szorost körülvevő területeket, mely állapot július felé fokozatosan romlott. Az El Nino okozta száraz évszakban az égés és a köd egészen a monszun szezon beköszöntéig okozott kisebb-nagyobb problémákat.

A 2013-as köd is több délkelet-ázsiai országot, köztük Bruneit, Indonéziát, Malajziát, Szingapúrt és Dél-Thaiföldet érintette júniusban és júliusban. A köd hátterében az indonéziai Riau tartományban égő tüzek füstje állt, ahol mintegy 3 ezer hektáros tőzeges terület kezdett el égni az illegális tűzgyújtások miatt. A szingapúri 3 órás szennyezőanyag-indexe (PSI) 2013. június 21-én rekordmagasságot, 401-et ért el, felülmúlva az 1997-es délkelet-ázsiai köd során mért 226-os értéket. Június 23-án a légszennyezési index (API) Muarban (Malajzia, Johor állam) 746-ra emelkedett, ami majdnem 2,5-szerese volt a veszélyes szint minimális tartományának. A malajziai környezetvédelmi minisztérium június 24-én 173 tűzeset észleléséről számolt be az országban, melyek nagy része a pálmaolaj tulajdonos cégek vagy kistermelők miatt történt, akik vágásos és égetési módszereket alkalmaznak, hogy megtisztítsák a földjüket a következő ültetési szezonra. Június 24-én a változó szelek észak felé fújták a ködöt Johortól és Szingapúrtól Malacca, Selangor, Negeri Sembilan, Perak és Penang felé. Július 21-én ismét köd borította be Malajzia egyes államait. Június 23-ig több mint 600 iskola zárt be Johor azon területein, ahol az API értéke meghaladta a 300-as veszélyességi szintet. Azon területek iskoláinak, ahol az API elérte a 150-et, azt tanácsolták, hogy kerüljék a szabadtéri tevékenységeket. Június 23-án Malajzia természeti erőforrások és környezetvédelmi minisztere elővigyázatossági lépésként június 24-től elrendelte Kuala Lumpur, Selangor és Malacca összes iskolájának bezárását. Június 25-én Malajzia oktatási minisztere kijelentette, hogy a szülők mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy küldik vagy sem gyermekeiket iskolába, amennyiben félnek az egészségügyi problémáktól. A Szingapúrban és a Maláj-félszigeten 2013 júniusában tapasztalt rekordméretű szennyezési szintet a szumátrai forró pontok megugrása és az onnan fújó széljárás okozta.

2015-ben, hasonlóan a korábbi évekhez, a régió több országát is újfent érintette az erdőtüzek által okozott köd, mely június végétől október végéig érintette Indonéziát, és szeptemberben nemzetközi problémává vált. Malajziában egészségtelen légszennyezési index értéket (API) jegyeztek fel 24 területen. Az ország légi forgalmi és tengeri ágazatát fokozott készültségbe helyezték a köd okozta romlott látási viszonyok miatt. Szeptember közepén több államban ideiglenesen bezárták az iskolákat, amit októberben továbbiak követtek. A köd elmúlta után malajziai kormány felhívta Indonéziát, hogy ratifikáljon egy új egyetértési nyilatkozatot a határokon átnyúló köd leküzdésére. 2019-ben megismétlődtek a korábbi években tapasztalt események, újabb ködös hetek következtek Malajziában az erdőtüzek miatt.