A mekkai zarándoklat

Az iszlám ötödik pillére a haddzs, vagyis a mekkai zarándoklat, amelyet a muszlim naptár utolsó, 12. hónapjának, a dzúl-Hiddzsa hónapnak meghatározott napjain kell teljesíteni. A mekkai zarándoklat végrehajtása minden nagykorú muszlim nő és férfi kötelessége életében legalább egyszer, amennyiben anyagi helyzete, lelki és egészségi állapota ezt lehetővé teszi.

A zarándoklatra készülőnek a zarándoklat megkezdése előtt rendeznie kell anyagi helyzetét (adósságok törlesztése) és gondoskodnia kell arról, hogy családtagjai semmiben sem szenvedjenek hiányt távollétében. A nők 2021-ig csak gondviselőjük (mahram) kíséretében vehettek részt a zarándoklaton, tavaly óta egyedül is, amennyiben kizárólag nőkből álló csoportban teszik azt. Aki teljesíti a zarándoklatot, az a megtisztelő háddzs(i) címet viselheti élete végéig. Maláj nyelvterületen a haji/hajah titulust gyakran rövidítik Hj./Hjh. formában.

A haddzs időpontja kötött, a dzúl-Hiddzsa hónap 8. és 12. napja közé esik. Mivel az iszlám naptár holdnaptár, ezért a zarándoklat – a muszlim ünnepekhez hasonlóan – minden évben más és más időpontra esik, idén július 7–12. közé. Az ötnapos zarándoklat a legtöbb muszlim számára életre szóló élmény, nem pusztán vallási előírás.

Már az iszlám előtti időkben is zarándokoltak a mekkai Kába szentélyhez, melyben a „Fekete kő” néven ismert meteorit van elhelyezve, mely a muszlim hagyományok szerint az égből hullt az Édenkertbe, hogy Ádám bűneit elnyelje. A kő eredetileg fehér volt, ám a sok elnyelt bűn miatt fekete lett. Mivel az Özönvízben elpusztult, ezért Ábrahám (Ibrahim), valamint második felesége, Hágár és fiuk, Iszmáíl újjáépítette. A haddzs során a muszlim ember szimbolikusan újra elvégzi próbatételüket és áldozatukat. Az iszlám előtti időkben a mekkai szentélyben számos sémi istenség szobra állt, melyeknél az akkoriban sokistenhívő arabok áldozatokat mutattak be, és amelyekhez időről időre elzarándokoltak az Arab-félsziget távolabbi pontjairól is. Mohamed próféta lerombolta e bálványokat, és megújította a zarándoklat rítusait, és a halála előtti utolsó, ún. „búcsúzarándoklata” során elvégzett szertartások képezik a haddzs alapját.

A Mekka környéki szent területre (haram) csak muszlimok léphetnek. A haram határán a zarándok férfiak vagyoni helyzetüktől függetlenül azonos, két egyszerű, varratlan fehér leplet öltenek magukra – ezen öltözet a muszlim közösség (umma) egységét szimbolizálja. A nők színesebb viseletben hajtják végre a zarándoklatot, de a teljes elfátyolozás, vagyis az arc eltakarása és kesztyűviselés tilos számukra. A zarándoklat ideje alatt a férfiak és nők egyaránt tartózkodnak a nemi érintkezéstől, a vér kiontásától, a borotválkozástól, a fésülködéstől, a haj- és körömvágástól. Mindezekkel az ihrám, vagyis a tisztaság és áhítat állapotának elérése a cél.

A zarándoknak a haddzs megkezdése előtt ki kell nyilvánítania szándékát, hogy végre kívánja hajtani a zarándoklatot. A szertartás neve „válasz a hívásra” (talbija), vagyis a Koránban található azon szöveghelyre, ahol Allah Ábrahám szentélyéhez (a mekkai nagymecsethez) hívja híveit (Korán 22:27).

A mekkai nagymecsetben a zarándoklat nyitányaként, „üdvözlésként” – nem kötelezően – az óramutató járásával ellentétes irányban hétszer körbejárják a zarándokok a Kábát (a végén lehetőség szerint megérintve a szent követ) – ez a taváf. Ezt követően a közeli Szafá és Marva dombok közti távot kell hétszer lesétálni – ez a sza’j. A hívek ezzel a „futással” emlékeznek meg arra, amikor Hágár kétségbeesetten keresett vizet fiának, Iszmáílnak a pusztában. 

A zarándoklat első napján (dzúl-Hiddzsa hó 8-án) a reggeli imát követően a zarándokok kivonulnak a közeli Minába, ahol imádkozva töltik a napot, majd sátrakban ott is alszanak.

A második napon az Arafát-hegyre vonulnak a zarándokok, ahol állva imádkoznak napnyugtáig. Ez egyrészt emlékezteti a híveket a Mohamed által elmondott utolsó beszédre, másrészt a végítélet napjára készíti fel a muszlimokat, amikor Allah színe előtt állnak majd. Napnyugta után Muzdalifába indulnak, ahol kavicsokat gyűjtenek a következő napra. Itt a szabad ég alatt töltik az éjszakát.

A harmadik napon (dzúl-Hiddzsa hó 10-én) visszatérnek Minába, ahol sor kerül a Sátánt jelképező oszlopok – pontosabban ez alkalommal csak a legnagyobb oszlop – háromszori megkövezésére – az előző nap gyűjtött kavicsok egy részével. Ez a cselekedet arra emlékezteti a híveket, hogy miként állt ellen Ábrahám a Sátán csábításának. Ezt követően a zarándokok levág(at)ják a hajukat és hétköznapi ruhát öltenek. Ismét hétszer körbejárják a Kábát a mekkai nagymecsetben, majd éjszakára visszatérnek Minába.

Ezen a napon a zarándokok állatot áldoznak – ezzel kezdődik a legnagyobb muszlim ünnep, az Íd al-Adhá, az Áldozati ünnep (törökül Kurban bayramı, malájul Hari Raya Haji/Aidiladha). A zarándokok nagy száma miatt ma ritkán végzik saját maguk a vágást, az a kimondottan erre a célra kialakított nagy kapacitású mészárszéken zajlik. A zarándokok a megfelelő helyen befizetik az áldozati állat árát, amiről elismervényt kapnak. Az állat jellemzően bárány, kecske, esetleg teve. A zarándoklaton levágott több millió állat húsát azonnal feldolgozzák, lefagyasztják és adományként eljuttatják a világ éhező muszlimjai részére.

Az Áldozati ünnep, melyet minden muszlim megül, annak állít emléket, hogy Ábrahám hajlandó volt fiát, Iszmáílt (a keresztény hagyomány szerint Izsákot) feláldozni Isten (Allah) parancsára. Az áldozat végrehajtása előtt azonban Isten egy bárányt adott Ábrahámnak, hogy fia helyett azt áldozza fel Istenének. Az Áldozati ünnep során ezért áldoznak állatot a muszlimok. Az áldozati állat húsának egyharmada azt a családot illeti, amelyik az állatot áldozza, a második harmadot a rokonok, barátok, szomszédok kapják, míg a harmadik harmadot a rászorulók közt osztják szét. Az ünnep alkalmából összegyűlnek a családtagok, édességeket és ajándékokat cserélnek, a gyerekek gyakran kapnak új ünnepi öltözéket.

A zarándoklat további napjain (dzúl-Hiddzsa 11–12. napján) ismét megkövezik a Sátán oszlopait (ezúttal már mind a hármat), majd Minában töltik az éjszakákat. A zarándoklat zárásaként a hónap 12. napján napnyugta előtt visszatérnek Mekkába, és a Kába hétszeri megkerülésével búcsút vesznek a szentélytől. Ezzel véget ér a haddzs. Számos muszlim kihasználja ilyenkor a lehetőséget, és ellátogat Medinába Mohamed próféta sírjához is, bár ez nem vallási előírás.

Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a zarándoklatot más végezze el a zarándokolni szándékozó helyett. Amennyiben az illető már felkészült a zarándoklatra (rendezte adósságait és családja sem szűkölködik a zarándoklata alatt), de gyors lefolyású halálos betegségben szenved, vagy idős kora nem teszi lehetővé, esetleg elhunyt, de végrendeletében kikötötte, hogy e vallási kötelezettséget teljesíteni kívánja – nos, ilyen esetekben van lehetőség arra, hogy egy megbízott teljesítse a zarándoklatot az illető helyett, annak költségén. A megbízott csak olyan személy lehet, aki maga már teljesítette a zarándoklatot.

Az éves mekkai haddzson felül lehetőség van máskor is elzarándokolni Mekkába, ennek a „kis zarándoklatnak” a neve umra, melynek során a hívek hétszer megkerülik a Kábát (taváf), imádkoznak a mecsetben és hétszer megteszik a Szafa és Marva közti távot (sza’j).

Mivel Mekka ma a Szaúdi Királyság területén található, a szaúdi állam a zarándoklat szervezője. A koronavírus-járvány előtt évente 2–3 millió muszlim vett részt a zarándoklaton. Ez a szám a járvány éveiben drasztikusan lecsökkent, és az idei évben is csak a háromszorosan oltott, friss negatív PCR-teszttel rendelkezők vehetnek részt a haddzson. A létszámot is korlátozták a szaúdi hatóságok: „mindössze” egymillió főt várnak a 2022-es zarándoklatra.

A fent leírtakból is kitűnik, hogy ekkora embertömeg mozgatása komoly logisztikai feladat, amelyet hivatalos utazásszervezők és a szaúdi hatóságok végeznek. Ma már több helyszínen fedett, légkondicionált létesítmények várják a zarándokokat, a helyi segítők mellett többnyelvű jelzőtáblák, QR-kódos applikációk is megkönnyítik a rituálék pontos végrehajtását.

Mivel a zarándoklat minden muszlimnak kötelessége, így az óriási káoszt eredményezne, ha egyik évben mondjuk csak félmillió, a következő évben viszont ötmillió muszlim kívánná teljesíteni e kötelességét, ezért a szaúdi hatóságok haddzs-vízumot és -kvótákat vezettek be a zarándokok számának állandó szinten tartására. Egy-egy muszlim ország minden évben adott kvótát kap, vagyis a szaúdi hatóságok megszabják, hogy az adott országból abban az évben hány zarándokot fogadnak. A nyugati országokban élő muszlimokra ez a rendszer nem vonatkozik. A kvóták felhasználásáról, vagyis hogy végül ki utazhat el Mekkába, az adott országban bevett módon döntenek. Ez lehet államilag szervezett, de magán utazási irodák által bonyolított is. Malajziában 1963 óta működik a Tabung Haji állami vállalat, amely támogatást nyújt a logisztikában és segít az embereknek összegyűjteni a zarándoklat anyagi fedezetét is.

Hogy milyen komoly anyagi megterhelés a zarándoklat, azt jól illusztrálják az idei csomagárak, amelyek a szolgáltatás minőségétől függően 2425 és 3716 USD (kb. 920 000 és 1 400 000 Ft) közt mozognak, de nem tartalmazzák sem a vízum, sem a Szaúdi Királyságba utazás költségeit.

Az egy országból, etnikumból érkezőket jellemzően egy blokkban szállásolják el a mínai sátorvárosban, hogy minél kevesebb kommunikációs nehézségbe ütközzenek a zarándoklat során. A szállás minősége függ az illető anyagi helyzetétől is: a minden igényt kielégítő luxussátraktól a kempingsátorig mindenféle szállás megtalálható a kínálatban, ahogy a közlekedési lehetőség is a személyautótól a buszokon át a gyaloglásig terjed.

Bár folyamatosak a fejlesztések a zarándoklathoz kapcsolódó létesítményekben, hogy gördülékeny és zavartalan legyen a milliós tömeg mozgása, időről időre történnek balesetek. Legutóbb 2015-ben több mint ezer ember lelte halálát a zarándoklat harmadik napján, amikor egy csoport zarándok rossz felé fordult, letérve a kijelölt útról, és a tülekedésben a rémült emberek halálra taposták egymást.