Dayang Bunting Marble Geoforest Park

Pulau Dayang Bunting 

Pulau Dayang Bunting Langkawi második legnagyobb és egyben lakatlan szigete. A főszigettől délre található, és hajóval könnyen, mindössze 15 perc alatt megközelíthető. A neve szó szerinti fordításban „terhes leány sziget”, aminek a legfőbb oka az, hogy messziről hasonlít egy lehajolt terhes hölgy sziluettjére. A szigeten található egy édesvizű tó (Lake of the Pregnant Maiden), ami ugyanazt a nevet viseli maláj nyelven, mint maga a sziget. A tavat sűrű esőerdőkkel borított hegyek vesznek körül.

A sziget magán viseli Langkawi kialakulásának szinte minden nyomát. A legidősebb Machinchang formáció kivételével a szigeten minden más formáció és kőzettípus megtalálható. Középső és a keleti része a Setul formációhoz tartozik.

A Setul-formáció a legrégibb karbonátos kőzetképződés Malajziában és a régióban, 490–370 millió évvel ezelőtt keletkezett, és főként mészkő, homokkő és pala alkotja az öt részre bontható formációt. A sziget déli csücskében a felszínre bukkan a Singa formáció, amely a Setul felett helyezkedik el, és masszív, sötétszürkétől a feketéig terjedő színű rétegekkel dominál, amelyek gyakran szórványosan elosztott, különféle méretűek, alakúak és eredetűek. A képződmény drasztikusan hidegebb és sekélyebb környezetben rakódott le, a késő devonban (350 millió évvel ezelőtt) és ez a lerakódás folytatódott egészen a korai permig (290 millió évvel ezelőtt).  Pulau Dayang Bunting nyugati fele a Chuping formációhoz tartozik, amely vékony, sötétszürke mészkőrétegekből áll, és kb. 290–250 millió évvel ezelőtt rakódtak le. A Chuping-formáció metamorfózison ment keresztül, amely a mészkövet márvánnyá változtatta. Azonban a metamorfózison át nem eső területeken igen gazdag ősmaradványok figyelhetőek meg, így például, lábasfejűek, kagylók, korallok és algák. A sziget északi részén egy viszonylag kis területen triász időszaki gránit található, amely elsősorban porfirites gránitból á

A legenda szerint egy Mat Teja nevű ember találkozott és beleszeretett Mambang Sari hercegnőbe a tónál.

Végül összeházasodtak, és a hercegnő egy fiút szült. A fiú azonban nem élt sokáig, és hamarosan meghalt. Miután a szülei megbékéltek a szerencsétlenségükkel, úgy döntöttek, hogy a gyermeküket a tó vízébe temetik el, ahol békében pihenhet. A kegyes hercegnő ezután minden nőt megáldott, akiknek nehézsége volt a gyermek fogantatására. A leganda szerint termékennyé válnak azok a nők, akik belemerülnek a tó tiszta vízébe. Annak ellenére, hogy a tó vízének semmilyen tudományos szempontból bizonyítható hatása lenne, a hiedelem továbbra is erős a helyiekben. A szigetre érkezve a keskeny mólóról kb. 10-15 perces sétával érhető el a tó, amely kiválóan alkalmas úszásra. Vannak kijelölt területek az úszásra, és a tó átlagos mélység körülbelül 10 méter. Maga a tó 400 méter széles, 800 méter hosszú, amivel az egyik legnagyobb természetes édesvízi állóvíznek számít Malajziában. A kristálytiszta víz (bár szezonálisan enyhén zöldes lesz) tiszta édesvíz annak ellenére, hogy csak egy keskeny kb. 10 méter széles és 7 méter magas mészkőfal választja el az óceántól. 

A Dayang Bunting-medence egyike azon kerek vagy ovális alakú mélyedéseknek, amelyek a karsztos mészkő terepen alakulnak ki. A tómedence és a törésvonalak alapján azt valószínűsítik, hogy egy ősi összeomlott barlangszerkezetet képvisel, amit tudományosan dolina néven ismernek. A dolinák egy részét édesvíz tölti ki, mások sósvízi tavakká, vagy öblökké váltak. Amikor két mészkőtömb elcsúszik egymáshoz képest, akkor előfordulhat, hogy egy nagy földalatti barlang összeomlik, így képezve egy dolinát.

A tó és a környező terület a Dayang Bunting Marble Geoforest Park része. Ez egyike a Langkawi három geoparkjának, nagy mészkő formációkkal, márványokkal és egyedi geológiai tulajdonságokkal. Maga a tó egy nagy víz alatti barlang eredményeként jött létre, amelynek felszíne összeomlott, és később vízzel megtelt.

A természet szerelmesei élvezhetnek pár órányi dzsungel-kirándulást a Pulau Dayang Bunting szigetén, ahol számos mészkőbarlangot is fel lehet fedezni, és egyedi vadon élő állatokat lehet megfigyelni, így például jégmadárt, különböző gyíkokat és majmokat. Több ezer denevérnek ad otthont a Gua Langsir barlang, ahova viszont csak gyakorlottabb hegymászók számára ajánlott a látogatás, mivel a barlang bejárata előtti terep meglehetősen komoly kihívást jelent.

Pulau Singa Besar

A sziget 17 km-re található Langkawi partjaitól, és napjainkban leginkább az egyedi sziklaalakzatokról a mangrove növényzetről és nyugodt strandokról ismert. Neve ellenére (Nagy Oroszlán-sziget) nem lehet találni oroszlánokat, ám rengeteg sas, majom, kígyó, páva barangol szabadon a szigeten. Pulau Singa Besar 636 hektáron terül el, és szinte teljes egészében erdők borítják.

A sziget teljes egészét a már említett Singa-formáció kőzetei uralják, amelyek túlnyomórészt sötét színű palából, homokkőből, és iszapkőből áll, aminek a teljes vastagsága eléri a 2100 métert. A Singa-formáció négy tagra osztható, azaz a Rebak, a Kentut, az Ular és a Selang tagokra, a legidősebbtől a legfiatalabbig.

Az érintetlen természeti szépsége, valamint a bőséges növény- és állatvilága miatt 1988-ban erdei rezervátumnak nyilvánították a szigetet. A sziget egyik legnagyobb látványosságának számít a sasok etetése. Az alig néhány perces művelet egyedülálló fotózási lehetőségeket kínál, különösen a kezdő állatfotósok számára. Amint a motorcsónak megáll, az idegenvezető felkéri a látogatókat, hogy készüljenek fel kameráikkal, mielőtt csirkedarabot dobnának a tengerbe. Néhány másodpercen belül halak vetik magukat a falatokra és sasok repülnek a hajó fölött a falatokért a víz irányába.

A fából készült utakkal és kijelölt dzsungel pályákkal felszerelt sziget alkalmas dzsungel túrákra, míg a kiterjedt strandok kiválóan alkalmasak úszásra és piknikezésre. Egynapos kirándulást lehet szervezni a szigeten egy tapasztalt túrázónak, de az éjszakai kempinghez a helyi hatóságok engedélye szükséges.