Boba – a buboréktea

A buborékteát, vagy ahogy Magyarországon árulják, a bubble teát (más ismertebb nevein gyöngytejtea, buboréktejtea, bobadzsúsz, bobatea vagy szimplán csak boba) nem kell bemutatni senkinek, hiszen mára már világszerte ismert és kedvelt formája a felfrissülésnek.

Egy gyümölcsös vagy tejes tea alapú italról van szó, melyhez különféle tápióka- vagy zselégolyókat adnak hozzá. Rengeteg változata ismert, hidegen és melegen is fogyasztják, manapság pedig egyre gyakrabban árulják a jégkásás változatát is. 

Napjainkban kétféleképpen árulják, lehet kérni fekete vagy zöld tea alappal vagy pedig tejjel. Vannak olyan helyek, ahol fehér-, oolong- vagy gyümölcstea alappal is kérhető, a tejes teák alapja pedig lehet tejpor, sűrített tej, mandula- vagy kókusztej. Mindegyik variáció fogyasztható hidegen és melegen is. A lényege azonban a tápiókagyöngy, ami lehet rágós vagy gyümölcslével töltött. Manapság kérhető helyette vagy hozzá különböző formájú zselé is, ízesíteni pedig kedvünk szerint lehet, határ a csillagos ég. 

A tápióka, mint fő összetevő

A tápióka nem más, mint a  kutyatejfélék családjába tartozó manióka növény gyökerének feldolgozott formája. Az íztelen, szagtalan, fehérjében és keményítőben gazdag növény Amerika trópusi tájain őshonos. Elsőként valószínűleg a maják termesztették, ma pedig már világszerte termesztik a trópusi vidékeken, főleg a gyökere miatt, melyből lisztet, kenyeret, keményítőt és alkoholtartalmú italt készítenek. A növény levele is ehető, amit a spenót helyettesítésére használnak, mivel jóval több fehérjét, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. A tápióka glutén- és laktózmentes, leggyakrabban puding készül belőle, de levesek, mártások, szószok sűrítésére is használják. Ma már számos különböző formában megvásárolható, például szirup vagy por állagban, gyöngy formátumban, granulátumként, de tápiókaliszttel és tápióka-keményítővel is találkozhatunk az üzletekben. Száraz, hűvös helyen kell tárolni. 

Története

A pontos eredete kapcsán többféle történettel is találkozhatunk, annyi azonban biztos, hogy a boba-kultúra a ’80-as évek végén kezdődött Tajpejben, bár Tajvan más városai is maguknak követelik ezt a jogot. Magát a tejes teát már jól ismerték az országban, mivel Kelet-Ázsiában a teaivás egy bevett gyakorlat volt már. Abban az időben az édesített jégkását és a tápiókagolyót is előszeretettel fogyasztották desszertként.

Az egyik történet alapján egy forró nyári napon egy kis élelmiszerbolt tulajdonosa úgy gondolta, hogy a fenti három népszerű elemet egyesíti egy italban: a pohár aljára tápiókagolyókat tett, ezt követte a tört jég, végül pedig a tejes tea. Az így elkészített ital boba néven vált ismertté, az idő múlásával pedig egyre inkább fejlődött, ahogy egyre jobban ismertebbé vált Tajvanon. Elkezdték bevezetni az úgynevezett gyümölcs bobát, melyet gyümölcsporok és szirupok felhasználásával készítettek. (A friss gyümölcs drága volt és gyorsan is romlott.) A tápiókagolyókon kívül lehetett még kérni mandulazselét, tojáspudingot, vörösbabot. A tejes teában lévő tejet lecserélték tejszínre, aminek köszönhetően az ital hihetetlenül édes, krémes ízű lett.

A másik történet szerint Tainan városában a Hanlin teaház tulajdonosa fedezte fel 1986-ban ezt az italkülönlegességet, amikor Ya Mu Liao piacán felfigyelt a fehér tápiókagolyókra. Kitalálta, hogy ezeket a golyókat belerakja a teába, ezzel pedig létrehozza a „gyöngyteát”. Kezdetben csak fehér tápiókagolyókat használtak, majd később elkezdtek kísérletezni a fekete változattal is, ahol mézet vagy barna cukrot használtak az édesítéshez. Bár napjainkban mindkettő változatban elérhető, a pálmát a fekete tápiókagolyós viszi el, pedig a fehér tápiókás ital az egészségesebb. 

Ismert olyan történet is, mely szerint Liu Han Chieh, aki  Taichung város Chun Shui Tang teaházának  tulajdonosa volt, gyakran utazott Japánba, ahol az 1980-as évek elején találkozott azzal a divattal, hogy a japánok hidegen szolgálják fel a kávét. Ezt a módszert bevezette a teaházában is, elkezdett hűtött teákat árulni. Egy véletlennek köszönhetően egy 1988-ban megrendezett találkozón Lin Hsiu Hui, a teaház termékfejlesztési menedzsere beleöntötte a tápiókagolyókat a jeges teába. Az ital azonnal népszerű lett a vendégek körében, és hamarosan a teaház legkelendőbb terméke lett. 

Az ital először Kelet- és Délkelet-Ázsiában, azon belül is Vietnamban terjedt el. Ezt követően az 1988-as években az USA-ban vált népszerűvé azokon a helyeken, ahol sok volt a tajvani és kínai emigrált.  

A boba szerepe a tajvani és az amerikai kultúrában

Tajvanon a boba az éjszakai piacok kedvelt itala, ahol több száz stand várja az embereket, akik munka után ott vásárolják meg az élelmiszereket és a harapnivalókat. Mindegyik árusnál megtalálható a boba valamilyen variációban, például gyümölcsitalként vagy tejes teaként. Az étkezési trendek folyamatosan változnak, de a boba állandó termék maradt. 

A ’90-es évektől kezdve a boba hatalmas őrületté vált az Egyesült Államokban is, a tajvani emberek tömeges bevándorlását és a kávézókultúra növekvő népszerűségét követően, a Starbuckshoz hasonló helyeken. A kávék mellett elkezdtek olyan termékeket is árulni, mint a frappuccinók, melyek eléggé különböztek az addig megszokott többi italtól. A trend a 2000-es évek elején kissé alábbhagyott, majd újjáéledt, amikor olyan helyek nyíltak meg, ahol kiváló minőségű teákat és igazi tejet árultak, mindezt hétköznapi, kellemes hangulatban. Az olyan italok, mint például az aloe vera ital vagy a kókuszvíz előtérbe kerültek, mivel mindkettő tartalmazott zselés maradványokat, az emberek pedig egyre inkább hozzászoktak ahhoz, hogy italaikban rágós darabok legyenek. Ennek ellenére meglepő volt, hogy a buboréktea ilyen rövid idő alatt megragadta az amerikai fogyasztók fantáziáját. 

Elkészítése

A boba elkészítése meglehetősen egyszerű, a legfontosabb és egyben legnehezebb folyamat a tápiókagolyók fogyasztásra alkalmas állapotra való elkészítése. A tápiókát először 30 percig forralni kell, ezt követően pedig 30 percig hűteni. Figyelni kell rá, hogy ne legyen túl pépes az állaguk, különben össze fognak ragadni, ha viszont túl kemények maradnak, akkor nem lehet összerágni őket. 

Minden csésze boba egy gombóc tápiókagolyóval kezdődik, ezt követi a tea vagy gyümölcslé, majd pedig sok jég. Manapság speciális műanyag poharakban adják, melyeket fóliával lezárnak (ezt ma már teljesen automatizált fóliázó gépek végzik), közepébe széles szívószálat szúrnak, melynek segítségével könnyen fel tudja szippantani az ember a tápiókagömböket. Számos mai bobatea-láncban elhelyeztek szirup- és tejadagolókat is, mellyel a vendégek maguk szabályozhatják a tea édességét vagy a tej mennyiségét. 

Bin Chen szerint – aki a népszerű bobatea-lánc, a Boba Guys tulajdonosa – míg sok kínai tea inkább keserű, addig a tápiókagolyóktól a buboréktea könnyebb, édesebb, mint az átlagos tea. Így egyrészt ennek köszönheti népszerűsége növekedését, másrészt annak is, hogy a rengeteg választási lehetőség vonzóvá teszi az emberek számára.

A sokféle buboréktea

A buboréktea olyan, mint a turmix, tetszésünk szerint ízesíthetjük. A variációk végtelenek, hiszen az ital sokféle összetevőből elkészíthető.

A buboréktea klasszikus típusai:

• Pearl Milk Tea (Gyöngytejes tea) – tejes tea tápiókagyöngyökkel, melyhez eredetileg  1/12 hüvelyk méretű tápiókagyöngyöket használtak  
• Bubble Milk Tea (Buboréktejes tea) – a gyöngytejes tea variációja, ahol a tápiókagolyók mérete  1/4 hüvelyk 
• Black Pearl Milk Tea (Fekete gyöngytej tea) – a buboréktej másik neve, amely fekete gyöngyöt használ, szemben a színes vagy fehér gyöngyökkel

Az alábbi három buborékteát is klasszikus változatnak tekintik, bár ezek nem annyira népszerűek:

• Foam Red Tea (Habos vörös tea) – rázott tea sok habos légbuborékkal
• Foam Milk Tea (Habtejes tea) – a fenti ital tejes változata 
• Tea Pearl (Teagyöngy) – kevésbé népszerű és tejmentes variáció a gyöngytejes teára vagy a buboréktejes teára

Manapság népszerű verzió: 

• buboréktea friss gyümölcs – előszeretettel passiógyümölcs, mangó vagy licsi – hozzáadásával 
• buboréktea gyümölcslekvárral vagy zselével
• hongkongi tejes tea – általában forrón fogyasztják 
• Yuanyang – hongkongi tejes tea kávéval, melyet szintén forrón fogyasztanak
• tejes turmixok – buboréktea tea nélkül
• buboréktea azukival – azaz kínai vörös babbal (a vörös bableves felhasználható a buborékteában is) 
• buboréktea puding feltéttel – jellemzően tojáspuding vagy tejsodó, de a csokoládés és a mangós puding is meglehetősen gyakori
• hóbuborék – jeges, kevert buboréktea, tea nélkül, mely jellemzően kevert jéggel, tejszínnel, aromákkal és bobával készül

A fentieken kívül a buboréktea megtalálható az alábbi formákban is, bár ezek nem annyira népszerűek:

• buboréktea turmixok
• buborékos kávé vagy „hójég” – kevert jéggel és porított kávéval készül aroma hozzáadásával
• buboréktea mungóbabból készült levessel 
• koffein nélküli buboréktea
• buboréktea alternatív édesítőszerekkel, például mézzel, agávé nektárral vagy sztíviával

Az elmúlt évtizedek ismeretében igen valószínű, hogy a buboréktea fogyasztása tovább fog terjedni az egész világon, és minél szélesebb körben ismerik meg, annál változatosabban fog fejlődni.

 

Bobatea elemzése táplálkozási szempontból

A buboréktea tápanyagtartalma nagyban függ attól, hogy milyen összetevőkből van elkészítve, milyen ízesítésű stb. Átlagosan azonban elmondható, hogy a 4,7 dl (16 uncia) 200–450 kalóriát tartalmaz. Ha csak a bobát vesszük figyelembe, akkor 76 g száraz tápiókagyöngy tápanyagtartalma  a következő:

• 272 kalória
• 0 g zsír
• 67,5 g szénhidrát, amelyből legalább 2,5 g cukor
• 0,1 g fehérje
• 0,7 g rost
• 0,8 mg nátrium.

Ezek az adatok azonban szintén változhatnak, hiszen a tápiókagyöngy összetétele és típusa is jelentősen változó lehet. A hagyományos tápióka boba 28 g-onként (1 uncia) 63 kalóriát és 15 g szénhidrátot tartalmaz, valamint rengeteg hozzáadott tartósítószer és mesterséges színezék található benne. Egyes ízek nyomokban tartalmaznak gyümölcslét, tápióka-keményítőt, algakivonatot és különféle tartósítószereket, de mindegyik fajtában nyomokban nátrium is található. Így mindent összesítve egy pohárnyi buboréktea akár még 500 kalória is lehet.

A buboréktea szénhidráttartalma

A bobában található szénhidrát elsősorban keményítőből származik. Magában a tápiókagyöngyben kevesebb, mint 1 g rost és cukor található. Azonban, ha a buboréktea kapcsán már a különböző ízesítéseket és típusokat is figyelembe vesszük, jelentősen megnövekedhet az elfogyasztott szénhidrát mennyisége. Egy táplálkozástudományi tanulmány szerint a buboréktea a cukorral édesített italok csoportjának részét képezik, mivel ezeket rendszerint magas cukortartalmú anyagokkal édesítik. A tanulmányban külön elemezték a tápiókagyöngyök és külön a bennük lévő töltelék szénhidrát-összetételét is, amely esetben tápiagyöngyökben magas fruktóz-tartalmú kukoricasziruppal, illetve a bennük található zselében és töltelékben nád- vagy répacukorra történt az édesítés.

A buboréktea zsírtartalma

A tápiókagyöngyök nem tartalmaznak zsírt, azonban ha a buboréktea tejjel, tejszínnel vagy más tejtermékekkel készül, akkor lesz az elfogyasztott buboréktea különböző zsírtartalmú. 

A buboréktea fehérjetartalma

A szárított bobában nagyon kevés fehérje van (0,1 g), a fehérjetartalmat a buboréktea elkészítéséhez felhasznált tej vagy tejszín növelheti.

A buboréktea vitamin- és ásványianyag-tartalma

Elmondható, hogy meglehetősen alacsony a boba vitamin- és ásványianyag-tartalma, amit azonban a tea összetétele befolyásol. Egy átlagos pohár buboréktea hozzávetőlegesen 5,6 mg kalciumot, illetve kis mennyiségben vasat, mangánt, magnéziumot, foszfort, szelént és káliumot is tartalmaz.

Egészséges-e a buboréktea?

A boba tápanyagtartalmát tekintve könnyen megállapítható, hogy magas szénhidráttartalma és a hasznos tápanyagok (fehérje, rost, vitaminok) csekély jelenléte miatt nem tartozik a kifejezetten egészséges italok közé. Egy adag boba meghaladja a hozzáadott cukor bevitelének felső határát, amelyet 2015-ben az Egyesült Államokban a táplálkozási irányelvek kibocsátásával foglalkozó bizottság határozott meg. A boba magas kalória- és cukortartalma közegészségügyi szempontból aggályokat vethet fel, mivel potenciálisan tovább súlyosbíthatja a fogyasztók körében az elhízás, különösképp a gyermekkori elhízás tendenciáját. Az elhízás veszélyének növelése mellett további veszélyforrást jelenthetnek maguk a tápiókagyöngyök is. Egy esettanulmányban egy közlekedési baleset miatt a sürgősségi osztályra került 18 éves lány esetében figyeltek fel egy érdekes jelenségre az orvosok. A has egy nem kontrasztos komputertomográfiás (CT) vizsgálata során a gyomorban és a duodenumban több gyöngyszerű elváltozást találtak. Lehetséges okként merült fel a boba, amikor a has CT-leletén gyöngyszerű, eltérő sűrűségű elváltozásokat találtak.

Összességében elmondható tehát, hogy az édes csemege igen csekély egészségügyi és táplálkozási előnyökkel jár. Sőt rendszeres fogyasztása inkább negatív hatással van az egészséges szervezetre.